Jan. 25-én az Európa Tanács politikai bizottságának ülésén Florin Radulescu Botica, a román küldöttség vezetője hosszasan magyarázkodott, miért nem teljesítette Románia a tagfelvételkor megszabott pontokat. A tervezeteket a sajtó tanulmányozza, mondta, azért nem tudta még megvitatni a törvényhozás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1994. április 16.
Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./
1994. május 16.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1995. február 1.
Strasbourgban febr. 1-jén megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka. A Florin Radulescu Botica szenátor vezette román parlamenti delegáció, melynek Frunda György RMDSZ-szenátor is tagja, meghallgatta az ET Állandó Bizottságának jelentését, amely szerint Romániában folytatni kell a felvételkor vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Atkinson képviselő, az emberjogi bizottság tagja bírálta Romániát, mert nem tett eleget a kötelezettségeknek, javasolta, hogy a raportőrök számát kettőről háromra emeljék föl. Hallonen asszony kilencpontos javaslatban követelte az ellenőrzés megszigorítását és a kötelezettségeinek megszegő országok megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1995. november 11.
Az Európa Tanács regionális és helyhatósági kongresszusa ismét elmarasztalt Romániát. Ezúttal az önkormányzatok határkörének megnyirbálásáért, a választott polgármesterek, elsősorban az ellenzék soraiból származó polgármesterek indokolatlan leváltása miatt. Az ET bírálatára válaszolt a román rádióban Florin Radulescu, a román küldöttség vezetője: visszautasította a bírálatot, mert szerinte Romániát semmilyen nemzetközi vállalás nem köti ezen a téren. /Magyar Hírlap, nov. 11./
1996. március 16.
Florin Radulescu Botica, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője elmondta, hogy román kezdeményezésre elkészült egy kisebbségi problémákkal foglalkozó ajánlástervezet, amelyet szlovák, francia, olasz, spanyol, brit, görög és finn képviselők kézjegyével ellátva áprilisban terjesztenek a nemzetközi fórum elé. A dokumentum a román diplomácia irányelveinek megfelelően az etnikumok jogállását főleg az államhatalommal fenntartott kapcsolatok javítása révén tartja megoldhatónak. Folyamatos egyeztetést tart szükségesnek, minden kisebbséginek kötelessége lenne az állam nyelvének elsajátítása és használata. Az indítvány nagyobb hangsúlyt helyez az állam iránti lojalitásra. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16-17./
